2011. január 30., vasárnap

Kicsit magamról

Mit is mondhatnék még két vers között? Meséljek az életemről? Esetleg arról, amik bántanak, amiket szeretek? Vagy arról, hogy mi szeretnék lenni, ha "nagy leszek"? Ezek olyan sablonosak, szerintem. Beszélhetnék arról is, hogy mit csinálok a szabadidőmben, vagy mit szeretek csinálni a szabadidőmben, de abban sincs különleges dolog.
Imádom a művészetet - hogy bele is kezdjek valamibe -! Mindenét: zene, novellák, versek, festmények, színdarabok, bármi ami vele kapcsolatos. Érdekes, de nem volt ez mindig így. Az utóbbi néhány évben beszűkült a szókincsem, amióta gimnazista vagyok, azóta írni sem írtam, sőt mi több, olvasni is utáltam. Aztán... valahogy megszerettem, nem tudom, hogy és miképp, de megszerettem.
Ha versekről van szó, József Attila és Ady az, akiket felülmúlhatatlannak tartok. A zene... arról jobb, ha nem is beszélek. Rajongok a komolyzene nagyjaiért, és élek-halok azokért a zenékért, amikben van még valami bujtatott mondanivaló, valami nagyság. Kövezzetek meg, de gerjedek a Vad Fruttikra, megizzadok, ha meghallok egy 30Y számot, és nem bírok magammal, ha Kispálék is felcsendülnek a hangszórókból. Persze még sorolhatnám órákig, mit szeretek és mit nem, de így is megszegtem, amit ígértem, talán sablonduma lett ez az egész.
Az írással egyidejűleg - vagy talán picit megelőzően azt - az olvasásba is belekezdtem. Minap könyvesboltban jártam! Nem is tudom mióta nem legeltettem a szemem ennyi könyvön. Közel jártam az orgazmushoz... aztán végül egy (számomra) drága ing helyett - ami valljuk be jólállt - vettem magamnak két könyvet (egy 18 drámás gyűjteményt Eörsitől és egy válogatott novellás kötetet magyar íróktól, melyeknek főtémája az öngyilkosság). Minő meglepő: még maradt is pénzem. Nem, nem ittam el hétvégén. Nem, nem költöm élvezetre, nem vallom magam hedonistának. Majd jó lesz még az... hátha veszek belőle olyan alkotást, ami megihlet.
Azt, hogy miről írok, nem tudom befolyásolni; csak úgy jön. Minden vágyam, hogy a két említett nagy verselőre hasonlítsak, mégis hordozzak magamban valami modernitást, valami olyat, ami mégsem jellemző rájuk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése